Egy nap az erdő mélyén gombát szedtünk, egyenesen a Király fához mentünk. Marton a sündisznó nem messze lakott, egy lapátot útközben el is hagyott. Mondtam a lányoknak elviszem hozzá, tán még szüksége lesz egyszer rá.
A gombás kosaramat ott hagytam az erdő közepén, a lapáttal elindultam Marton frissen sepert avar szőnyegén.
Gondosan seperte a leveleket udvarukon, összeszedte a gallyakat portájukon. Amióta szemüveget kapott, a földön egy darab falevelet sem hagyott.
Kis házikójuk igen takaros volt, éléskamrájukban sok volt a polc. Rengeteg almát tároltak ott, mamája a téli estékre pakolt.
Az ajtó nyitva volt, Marton éppen loholt. Egy pillantást vetett rám, miközben egyik szobából a másikba futott át.
-Szervusz Holdleány, mi járatban vagy ilyenkor már?
- Találtam egy lapátot a Király fánál, sündisznó jel van a száránál.
-Ó köszönöm, tedd csak a székre, most nem érek rá csevegésre. Egy furcsa kinézetű bogarat találtam, ahogy a szobámban a dolgaimat szanáltam. Én még ilyet soha sem láttam, az ablakomat egyből kitártam. De ő nem akart elrepülni, ki akarom seprűzni. Furcsa kinézete van, a hátán sok-sok szeme van.
Nem tudtam ezt a bogarat mire vélni, gondoltam jobb lesz megnézni.
Marton a szobájába vezetett, előtte egy seprűt keresett. Mutatott a falára, de ott már nem volt bogárka.
Kerestük, kutattuk, a szekrényt is elhúztuk. De a félelmetes bogárka nem volt sehol, talán kirepült az ablakon.
Egyszer csak Marton felkiáltott, bizonyára valami furcsaságot látott.
- Holdleány a hajadon mászik az a félelmetes fenevad, vigyázz mert mindjárt megkap.
Olyan ijesztően beszélt Marton a bogárról, kicsit féltem is a látványtól.
- Mégis merre keressem, melyik tincsemen lehet?
Marton már éppen menteni akarta az életét, amikor megtaláltam szegénykét. Két ujjammal megfogtam és Martonnak mutattam. Hangos nevetésben törtem ki, azt hittem szörnyen néz ki.
- Nézd, ez a kis bogár nem bánt, ő a katicabogár. A hátán azok nem szemek, hanem pettyek.
Olyan mulatságos volt a helyzet, amit a kis katicabogárka teremtett. Elmeséltem Martonnak, hogy milyen hatékony kis bogár, kapott is egy külön szobát. Barátságot is kötöttek, a következő mesémben egy tréfát is ötlöttek. De arról majd holnap mesélek, most aludjatok szépen.
A mese előzményét itt találod:
http://holdleany.reblog.hu/post-008
A mese következő részét itt olvashatod:
http://holdleany.reblog.hu/holdleany-mesei-a-ket-jo-barat-trefaja
