Ez az írás kicsit más mint a többi, de szívem szükségét érzi.
Szükségem van Rád és Neked Rám.
Olvasd el, már várt!
Mi emberek, találkozunk egymással testben, találkoznak gondolataink, érzéseink lélekben. Beszélgetünk egymással. Hozzád szólok, te meg hallgatsz.
Hozzám szólsz, és meghallgatlak.
Elmondod mi történt Veled aznap, kivel futottál össze a kisboltban, elmeséled mit álmodtál. Megosztod Velem a mondanivalódat, ami a fejedben született. Impulzusokat sugárzol felém:
- Hallgass meg, kérlek, hadd mondjam el.
Meghallgatlak, hallom, ahogy lelked kivirágzik, harmóniára találsz. Megkönnyebbültél, mondhattál valamit.
Figyelek rád minden erőmmel, nézem, ahogy artikulálsz, ahogy mozog a szád és mosolyog a szemed. Hallom a hangod csilingelését. Bármit is mondasz, jól teszed, csak mondjad. Mondd el, ha úgy érzed…mondj bármit…
Azért találkoztunk abban az órában, abban a percben, hogy azt elmondd nekem, azért hogy meghallgassalak és Én figyeljek Rád.
Beszélek Hozzád folyamatosan, érzed már a küldetésed?
Minden embernek küldetése van, mindenkinek van egy órában pár perce, amikor meg kell hallgatnia valakit. Mindenkinek van egy órában pár perce, amikor meghallgatják.
Figyelj Rám, mondd el mi bánt, figyelek Rád, elmondom mi bánt. Örülj a sikeremnek, mosolyogj a viccemen, tréfálj meg és nevetni fogok. Sírjunk együtt, utána könnyebb lesz. Oszd meg velem élményeid, megosztom veled titkaim.
Legyen az barát, társ, vagy gyermek, TALÁLKOZZATOK: nézzetek egymás szemébe, találkozzon lelketek, hallgasd meg és mesélj neki. Légy TE, aki meghallgatja, és viszont hallgatnak.
Érzed már? Te és Én találkoztunk.
Meghallgattál…ebben a pár percben...
Köszönöm!
Szeretettel:
Holdleány :)
